Az Európai Unión belül a közlekedés jelentős mértékben felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért. Az uniós statisztikák szerint az összes kibocsátott üvegházhatású gáz nagyjából negyede a közlekedésből származik, mely csökkentése iránt több dokumentumban is kötelezettséget vállaltak a tagállamok. A legfontosabb dokumentum az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal), amelynek értelmében a tagállamok 2050-re megszüntetik a nettó üvegházhatású gázkibocsátást, s elérik a klímasemlegességet. A megállapodás fontos eleme, hogy fel kívánja gyorsítani a fenntartható és intelligens mobilitást, mely keretében 2050-re 90%-kal kell csökkenteni a közlekedésből származó üvegházhatású gázkibocsátást.
Az üvegházhatású gázkibocsátás közlekedésben való csökkentésének elérése szempontjából a legfontosabb dokumentum a Sustainable and Smart Mobility Strategy (Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia), melyben az Európai Bizottság mérföldköveket határozott meg az Európai Zöld Megállapodásban lefektetett klímacélok elérése érdekében. A közösségi közlekedés szempontjából kiemelendő mérföldkő 2030, amikorra minden 500 km-nél rövidebb útvonalon, menetrend szerinti közösségi közlekedés karbonsemleges lesz. A dokumentum célként fogalmazta meg, hogy 2050-ig szinte minden autóbusz kibocsátásmentes lesz.
Ezekkel összhangban az Unió és tagállamainak nyilvánvaló célja a kibocsátásmentes közösségi közlekedési eszközök elterjedésének ösztönzése, növelése.
Magyarországon a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia 2020-2050 határozza meg az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséhez fűződő szakpolitikákat és intézkedéseket. A dokumentum szerint az országban a kibocsátás 20%-áért a közlekedési szektor felelős, melynek 92,8%-a a közúti közlekedésből származott 2018-ban. A közlekedésből származó kibocsátás 2013 óta folyamatosan növekszik, és a Kormány elkötelezett abban, hogy ezen változtasson. A dokumentum kiemelt szerepet rendel a közlekedés elektrifikációjának, illetve a hidrogén használatának a dekarbonizációval kapcsolatban.
Emiatt aztán a nemzetközi és nemzeti közlekedéspolitikai célok között is megjelent az alacsony kibocsátású vagy kibocsátásmentes közlekedési módok előnyben részesítése, a környezetbarát és fenntartható közlekedési fejlesztések, programok pedig mind Uniós (pl. IKOP), mind pedig hazai (pl. Zöld Busz program) szinten is jelentős pénzügyi támogatást kaptak és kapnak.
A közösségi közlekedés kiváló lehetőséget tud biztosítani arra, hogy nagyobb létszámú utas mobilitási igényeit hatékony és környezetbarát módon kielégítse, így aztán a szektorban keletkező üvegházhatású gázok, illetve egyéb károsanyag-kibocsátás (pl. szállópor) csökkentése egy fontos célként jelent meg a különböző hazai és nemzetközi közpolitikai dokumentumokban. Ennek elősegítése érdekében az Unió és a nemzeti kormányok kontinens szerte jelentős befektetéseket hajtanak végre a fosszilis üzemanyaggal működő járműflották lecserélésére és korszerűsítésére. Az elmúlt néhány évben leginkább elektromos meghajtású járművek beszerzését támogatták különböző programokból, viszont – a technológia fejlődésével összhangban – a hidrogénüzemű járművek népszerűségének növekedése is várható az elkövetkezendő években.
A HUMDA kiemelt célja a hazai kibocsátásmentes mobilitás ösztönzése, fejlesztése, és azt elősegítő demonstrációs projektek megfogalmazása és megvalósítása. Ennek érdekében alakítja az alacsony kibocsátású, illetve kibocsátásmentes közösségi közlekedési eszközök elterjedésének ösztönzésére irányuló szakpolitikát, és vesz részt annak megvalósításában támogatásokkal és a fejlesztések eredményeinek monitorozásával, szakpolitikai intézkedések megalapozását segítő elemzésekkel, javaslatokkal. Ezzel összefüggésben is érdemes a támogatással beszerzett alternatív meghajtású buszok esetében nyomon követni és részletesen elemezni az üzemeltetési tapasztalatokat, hogy azok ismeretében hatékonyabb szakpolitika és támogatási konstrukciók kerülhessenek kidolgozásra, megvalósításra, és ezáltal minél több városban és minél nagyobb arányban vehessenek részt korszerű és káros kibocsátásoktól mentesen üzemeltethető, alternatív meghajtású buszok a helyi közösségi közlekedési szolgáltatásban. Ehhez a célhoz járul hozzá egy olyan átfogó adatgyűjtési rendszer kialakítása, amely a HUMDA által koordinált/folyósított támogatással beszerzett és a már közösségi közlekedési szolgáltatásban üzemszerűen használt, kibocsátásmentes hajtáslánccal üzemelő buszok üzemeltetési tapasztalatainak vizsgálatához kíván rendszeres, jól strukturált és rugalmasan elemezhető adathátteret biztosítani. Az így gyűjtött adatok elemzésével hasznos információk és visszajelzések állíthatók elő, amelyek nemcsak a közösségi közlekedési szolgáltatást biztosító szervezetek hatékonyságának és szolgáltatás minőségének növeléséhez tudnak hozzájárulni, de a szakpolitikai döntésekhez is, elősegítve a hatékonyabb forráselosztást és a szakpolitikai célok mihamarabbi elérését.
A dokumentum teljes terjedelemben letölthető itt.